Hétfő
2025.01.13
02:33
A fejezet kategóriái
Cikkek, írások [8]
Vadásztörténetek [11]
Tesztek, vélemények [3]
Belépés
Mini-chat
A nap képe
Holdfázis
Zene

Vad és Vadászat

Cikkek katalógusa

Nyitólap » Cikkek » Cikkek, írások

Vaddisznók a kertben
Az utóbbi időben már-már kórósan elszaporodott vaddisznó állományunk bizonyos területeken komoly problémákat jelent. A magas egyedszám elsősorban a lakott települések közelében okoz érzékeny károkat, ahol a vadászok szinte tehetetlenek ellene a 300 méteres védőtávolság miatt. 

E területek közé tartozik a Balaton környéke is. A vaddisznó, mint közismert generalista faj, eredetileg mocsaras élőhelyek lakója, szívesen megtelepszik a tavat körülvevő nádasokban, előszeretettel választja tanyájául az elhagyatott szőlőskerteket, gyümölcsösöket, de még a kisebb gazos foltok is kiváló búvóhelyet nyújtanak a számára. Éjszaka aztán kiváltanak a mezőgazdasági földekre, ahol a termények megdézsmálásával, letaposásával nagy gondokat okoznak. Nem ritka az sem, hogy a disznók egészen a kertekig merészkednek, a kerítés megemelésével, kitúrásával bejutnak és az éves termést akár néhány óra leforgása alatt tönkreteszik. Itt külön problémát jelent, hogy a vaddisznó alacsony termete lévén az édes gyümölcsöt csak az ágak letörésével tudja megszerezni. Mivel az említett helyek általában belterületek, a vadászok bevetése az emberi élet veszélyeztetése miatt nem mindenhol lehetséges. És fel merül a kérdés: Na de akkor hogyan védekezzünk a vadkár ellen? Ennek megválaszolása azért is lenne fontos, mert a felháborodott gazdák a vadásztársaságok tehetetlenségét látva gyakran illegális módszereket (pl.: hurok) alkalmaznak a probléma orvoslására. 


Vaddisznó a kertben                     fotó: Teplán László  Strandoló disznó                            fotó: Murányi Ami

Bár az érintett területeken a golyós fegyver használta nem kívánatos, a vadászat egy másik formáját alkalmazva eredményesek lehetünk. Ez a vadászati mód pedig nem más, mint a vadászíjászat. 

De miért is van szükség a vadászíjászok bevonására? Az első és legfontosabb szempont a biztonság. Könnyen belátható, hogy még célt tévesztett golyó rosszabb esetben akár több kilométer távolságba is elrepül, addig ez egy nyílvessző esetében ennek töredéke, hibázásnál hamar a földbe csapódik. Puskával való vadászatoknál a lövési nagyobb, általában 80-100 méter között van, az íjnál ez olyan 5-30 méter közé tehető. Pontosan ebben rejlik e vadászati mód nehézsége, a maximális lőtávolság lecsökkenésével a vad érzékszervei mint egy áthatolhatatlan pajzsként teszik próbára a vadász türelmét és ügyességét. Habár sokan az íj hátrányai közé róják fel annak csendességét, (emiatt orrvadászatra megfelelő eszköznek tartják) lényeges, hogy lövéseink zajával a közelben lévő lakott területet vagy nyaraló övezetet ne zavarjuk. A hangtalanság további előnye, hogy nem okoz nagy riadalmat, a megugrott vad gyakran visszajön és további kilövésre ad lehetőséget. Az íj ölőerejét, hatékonyságát tekintve csaknem teljesen megegyezik a golyós puskáéval, sőt, mellette szól az is, hogy sebzés esetén a lövés helye a vágott seb gyorsabban gyógyul, mivel a golyóval ellentétben a vadészhegy nem okoz szöveti roncsolódást. Az íjjal meglőtt vadak döntő többsége 20-80 méteren belül elfekszik, utánkeresésük általában egyszerű, a nagy vágószélességű pengék bő vérzést eredményeznek. (Az esetek 50-60%-ban a vessző teljes terjedelmében áthatol a vad testén)
A vadászíjászat számos előnye mellett azért érdemes megemlíteni néhány hátrányát is. Ide tartozik a pontos távolság becslés készsége, annak ellenére, hogy ma már széles körben készülnek külön erre a célra kifejlesztett optikai készülékek. Mivel a vessző röppályája egy erősen ívelt görbe, néhány méteres tévedésnél is hibázás, rosszabb estben sebzés következhet be. Az íjászok 35 méternél messzebb álló vadra nem vagy csak nagyon ritkán oldanak, ugyanis ezt a távolságot már relatív "lassan" teszi meg a nyílvessző, így megnő a vad lövésbe való belépésének az esélye, ami ugyancsak sebzéssel járhat. Az íjjal történő vadászatok során rendkívül fontos a vadász cserkelő tudománya, a megfelelő lövési pozíció kialakításához ez a siker kulcsa. 


Szívlövés                                                                  Terítéken 

Összegezve tehát, a vadászíjászok alkalmazása elsősorban a belterületeken nyer létjogosultságot, ott ahol a vaddisznó állomány csökkentése lőfegyverrel és más módszerrel nem kivitelezhető. Bár ez sem egy végső megoldás a problémára, csupán egy alternatíva, és egyben kiváló vadászati lehetőség a vadászíjászok egyre bővülő táborának. 
Kategória: Cikkek, írások | Hozzáadta: BigBuckHunter (2012.09.29)
Megtekintések száma: 2166 | Hozzászólások: 2 | Helyezés: 5.0/3
Összes hozzászólás: 2
2 BigBuckHunter  
0
Igen, pontosítok. A kép illusztráció, a kert alatt nem vadaskertet, hanem egy elhagyatott gyümölcsöst értek.

1 Tepi  
2
Szabad területen készült a fotó!

Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]